Michael Giacchino a Star Wars új zeneszerzője

2015 márciusában olvashattátok először, hogy a tervek szerint Alexandre Desplat (Grand Budapest Hotel) szerezheti az első Star Wars-antológiafilm zenéjét. A hírt ugyan hivatalos bejelentés nem követte, ám egészen mostanáig mindenki tényként kezelte, hogy a francia zeneszerző lép elsőként John Williams nyomdokába a messzi-messzi galaxis dallamainak komponistájaként.

A The Hollywood Reporter azonban úgy értesült, Desplat helyét egy másik Oscar-díjas zeneszerző, Michael Giacchino veszi át a Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet stábjában.
A lap úgy véli, a változtatás oka a film nyári utóforgatása, amely miatt Desplat más munkáival ütközik a Zsivány Egyes komponálása, illetve zenekari felvétele.

michael_giacchino.jpgVélhetően (és remélhetőleg) a váltás nem most történt, hiszen a film bemutatójáig már csak alig három hónap van hátra. Michael Giacchino mindenesetre egyáltalán nem tűnik rossz választásnak. Amellett, hogy a kétszeres Grammy-díjas zeneszerzőt akár a Disney házi komponistájának is nevezhetnénk, megkérdőjelezhetetlenül rajong George Lucas űroperájáért.

A Lucasfilmen kívül a Disney-birodalom valamennyi ága foglalkoztatta már. A Pixar filmjei közül ő szerezte A hihetetlen család, a L’ecsó, az Oscar-díjjal kitüntetett Fel!, a Verdák 2 és az Agymanók zenéjét. A Disney stúdió számára a Szuper felsőtagozat, a John Carter és a Holnapolisz zenéjét komponálta, a Disney Animationnek a Zootropolis zenéjén dolgozott, míg a Marvel az idén bemutatásra kerülő Doctor Strange dallamait bízta a 49 esztendős zeneszerzőre.

Rajong a Star Warsért és Williamsért

Giacchino J. J. Abrams állandó alkotótársa is, a Lost, az Alias és A rejtély mellett valamennyi filmjének zeneszerzője, beleértve az újkori Star Trek-filmeket. Valójában épp Az ébredő Erő volt Abrams első munkája, amelyben Giacchino nem vehetett részt. A rendező azonban, ismerve Giacchino Star Wars iránti rajongását, mégiscsak szerepeltette a filmben — állítólag sokakhoz hasonlóan ő is feltűnik rohamosztagosként az egyik jelenetben.

Michael Giacchino egy tavaly decemberi publicisztikájában így vallott a Star Wars legendás zeneszerzője, John Williams iránt érzett tiszteletéről a The Hollywood Reporter hasábjain:

Tízéves voltam 1977-ben, amikor karácsony reggel leszaladva a lépcsőn a Star Wars dupla albuma várt rám. Széttéptem a csomagolást, és már szaladtam is vissza a szobámba, hogy feltegyem a lemezjátszóra. Aznap értettem meg igazán, hogy a zene is történetmesélés. Éjjel-nappal hallgattam ezt az albumot, memorizáltam minden egyes hangjegyét. A mellékelt jegyzeteket tanulmányozva felfedeztem a zenekar különböző hangszereit, megtanultam, milyen típusú hangszereket használnak az egyes témákhoz. Ezzel kezdődött el zenei képzésem.

Tízévesen tehát elkezdtem John Williamst hallgatni. Meghallgattam mindent, amit csak meg tudtam szerezni tőle. Kezdődött a Harmadik típusú találkozásokhoz írt zenéjével, majd az1941-gyel, Az elveszett frigyláda fosztogatóival, és így tovább. Amint új Williams-filmzene került a boltokba, könyörögtem a szüleimnek, hogy vegyék meg nekem — és meg is vették mindig. Minddel végigcsináltam ugyanazt, amit a Star Warsszal: újra és újra meghallgattam, tanulmányoztam a hangszerelést és, ami még fontosabb, a történetmesélést.

Ezek a filmzenék új világot nyitottak meg előttem, a zene világát, amely onnét kezdve teljesen magába szippantott. Elkezdtem végigtallózni apu lemezgyűjteményét, így találtam rá Benny Goodmanre, Louis Primára, John Phillips Sousára, Peter Neróra, Martin Dennyre, Mozartra, Rossinire, Respighire, a mariachi zenére — és a sor még hosszan folytatódott. De mindig a jó mesélőt akartam meghallani. John Williams megtanította, hogyan találjak rá. Nála jobb tanára nem lehetett egy gyereknek sem.

Sok-sok évvel később örömmel vehettem át a Golden Globe-ot a Fel! című Pixar-filmen végzett munkámért. Másnap John Williams elsők között hívott fel, hogy gratuláljon az elismeréshez. Miközben beszéltünk, eszembe jutott az a karácsony, és még mindig tisztán láttam azt a bizonyos Star Wars-albumot a fa alatt. Ahogy Johnnal beszélgettünk, rájöttem, hogy azon a reggelen megváltoztatta az életem menetét.

Egy másik karácsonyhoz közeledve, 38 évvel az első Star Wars-album megjelenése után, megtisztelő, hogy Johnt a barátomnak nevezhetem, és végtelen boldogsággal tölt el, hogy egy másik barátomnak, J. J. Abramsnek lehetősége volt együtt dolgozni azzal, aki nem csupán az én hősöm, hanem filmrendezők és zeneszerzők egész generációjának hőse.

Ó, és kitaláljátok-e, mi szerepel az idei karácsonyi kívánságlistámon?

A miénken egy fergeteges Star Wars-filmzene Michael Giacchinótól!

Mi tagadás, Desplat távozása zavar, nem tudom, rossz előjel-e, és igen kíváncsi volnék, meddig jutott el az alkotófolyamatban, amikor megszületett a döntés a váltásról. Viszont a fenti sorokat olvasva a sors igazságának tűnik, hogy John Williams után Giacchino lehet az első komponista, aki zenét szerez egy Star Wars-film számára.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.